Aszpartam

Bemutatás:

Az 1965-ben felfedezett édesítőszer 2 természetazonos fehérjealkotó aminosav, fenil-alanin és aszparaginsav kombinációjából áll, melyet szintetikus úton állítanak elő. Összetevői sok más élelmiszerben is megtalálhatóak, a szervezet általános anyagcseréjében maradéktalanul lebomlanak.

Édesítő erő:

Az aszpartam mintegy 200-szor édesebb a cukornál. 1 teáskanál aszpartam alapú édesítőszer édesítőereje megegyezik 1 teáskanál cukoréval (16 kcal), de tizedannyi kalóriát tartalmaz, így gyakorlatilag kalóriamentes édesítőszer

Az emberi szervezetben történő hasznosulás:

Az aszpartam bomlástermékei a fenil-alanin, az aszparaginsav és a metanol (azaz metilalkohol, formaldehid nem keletkezik). A keletkező metanol mennyisége nagyon csekély, 1 pohár paradicsomlé elfogyasztásakor körülbelül hatszor annyi metanol keletkezik, mint egy azonos mennyiségű, aszpartammal édesített üdítőital elfogyasztásakor!

Előnyei:

  •  A cukor ízéhez igen hasonlatos tiszta íz
  •  Kalóriamentes, így fogyókúrához is kiválóan használható
  •  Nem okoz fogszuvasodást
  •  Cukorbetegek is fogyaszthatják.

Használat:

Az aszpartam csak meghatározott élelmiszerekhez engedélyezett, ilyenek például a csökkentett energiatartalmú illetve cukormentes italok, desszertek, alkoholos italok, lekvárok, konzervek.

Biztonság:

Az aszpartammal szembeni egyedüli ellenjavallat a feniketonuria (PKU) nevű betegségben szenvedőkre vonatkozik, ők semmilyen aszpartam tartalmú terméket nem fogyaszthatnak. Az aszpartam tartalmú élelmiszereken éppen ezért mindig fel kell tüntetni, hogy fenil-alanin forrást tartalmaz.

Az aszpartam az egész Európai Unió területén (1994 óta), az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, tehát a világ több mint 90 országában engedélyezett édesítőszer.

Az EU szakbizottsága (SCF, Scientific Committee on Food) 2002-ben ismételten bevizsgálta az aszpartamot, külön foglalkozik az egyes feltételezett mellékhatásokkal is (pl. fejfájás, idegrendszerre gyakorolt hatás, viselkedési zavarok, epilepszia stb.), de nem talált összefüggést az aszpartam fogyasztással. A jelentés újból megerősítette az aszpartam biztonságosságát.

Az Európai Ramazzini-Intézet (Bologna, Olaszország) 2005-ben megjelent tanulmánya szerint valószínűsíthető az összefüggés az aszpartam fogyasztás és a rákos megbetegedések kialakulása között. Ennek fényében az Európai Unió Élelmiszerbiztonsági Hatósága (EFSA) ismét megvizsgálta az aszpartamról rendelkezésre álló addigi adatokat, valamint a Ramazzini-Intézet tanulmányát; a vizsgálat nyomán az EFSA az édesítőszert továbbra is a veszélytelen anyagok közé sorolta mivel nem találta megalapozottnak, hogy megváltoztassa az aszpartam biztonságosságát rögzítő hivatalos állásfoglalását. (EFSA-Q-2005-122).

Elfogadható napi beviteli mennyiség (ADI): 40,0 mg/kg.