Szacharin

Bemutatás:

A szacharin volt az első mesterségesen előállított édesítőszer, 1879-ben fedezték fel.

Édesítő erő:

Hozzávetőlegesen 300-500-szor édesebb a cukornál.

Az emberi szervezetben történő hasznosulás:

Szervezetünk a szacharint emésztés nélkül választja ki.

Előnyei:

  •  Kalóriamentes, így fogyókúrához is kiválóan használható
  •  Édesítőereje tartósabb sütés-főzés esetén is megmarad
  •  Hosszú élettartamú, sokáig eláll
  •  Nem okoz fogszuvasodást
  •  Cukorbetegek is fogyaszthatják
  •  Más édesítőszerekkel kombinálva szinergia-hatás érhető el (ezen kombinációk egymás édesítő hatását felerősítik).

Használat:

Az élelmiszeriparban elsősorban vízben jól oldódó nátriumsóját (E 954 ii) alkalmazzák. Mivel a szacharin erősíti a cukorhelyettesítők és más édesítőszerek, köztük az aszpartám (E 951) és a ciklamát (E 952) hatását, általában ezekkel keverve használják. Csak meghatározott élelmiszerekhez engedélyezett, ilyenek például a csökkentett energiatartalmú illetve cukormentes italok, desszertek, alkoholos italok, táplálékkiegészítők.

Biztonság:

A szacharin veszélytelennek számít. A szervezet változatlan formában kiválasztja.
Patkánykísérletek a szacharint összefüggésbe hozták a hólyagrák képződésével; ezeket az eredményeket azonban más, állatokkal és emberekkel kapcsolatos tanulmányok nem tudták megerősíteni. A legtöbb tanulmányt az édesítőszerek közül a szacharinon végezték.

Elfogadható napi beviteli mennyiség (ADI): 2,5 mg/kg.